A hegyes boltívekről, támpillérekről és a nagy festett üvegablakokról ismert gótikus építészeti stílus a 12. század közepén született, és egészen a 16. századig népszerű maradt. Gyakran templomok, székesegyházak és más hatalmas kőépületek jutnak eszünkbe a gótikával kapcsolatban, és nem is véletlenül. A gótikus vallási épületek igen elterjedtek a stílus bölcsőjének számító Franciaországban, valamint Európa és a világ többi részén is.
Minden gótikus szerkezet öt kulcselemmel rendelkezik: ólomüveg ablakok, hegyes boltívek, külső támpillérek , bordás boltozatok és részletgazdag díszítés. A gótika több mint négy évszázadon keresztül uralta az európai építészetet. Kiváncsi vagy a részletekre? Olvass tovább!
A gótikus építészet története
Mint korábban említettük, a gótikus építészet Franciaországból ered – ahol eredetileg “Opus Francigenum” -nak vagy “francia műnek” hívták. A 12. század közepétől a szerkezetépítés fejlődése lehetővé tette a francia építők számára, hogy a korábbiaknál nagyobb épületeket tervezhessenek. A gótikus építészet néhány kulcseleme – például a nagy, ólomüveg ablakok és boltozatos boltívek – hatalmas méretük és magasságuk ellenére is bőséges természetes fényt engedtek be a belső terekbe.
Az idők során a stílus három fejlődési fázison ment keresztül. Az 1250 és 1300 között tartó korai gótikus évekeben leginkább a monumentális épületeké volt a főszerep. A legjobban talán a franciaországi Chartres-székesegyház fémjelzi az akkor uralkodó szemléletet. A következő időszakot az úgynevezett Rayonnant stílus határozta meg, ahol már nem az épületek mérete, hanem a részletgazdag, a már-már túlzó díszítés volt a legfontosabb. A késő gótikus évek pedig a 15. és 16. század között tartottak. Ez idő alatt mind a magas boltozatok és boltívek, mind pedig a díszítettség meghatározó elemek voltak. Noha a gótikus építészetnek sok római kori jellemzője is van, a korabeli építők felhagytak a rómaiak által kedvelt vastag, szilárd falakkal. Miért? A rendkívül magas szerkezetek megépítéséhez a falaknak vékonyabbaknak és kisebb súlyúaknak kellett lenniük.
A gótikus építészet elengedhetetlen elemei
Ólomüveg ablakok
Az egyházi épületekben gyakran látni ma is festett üvegablakokat, de ezek a gótikus templomokban és katedrálisokban kötelező elemnek számítottak. Az ablakok általában nagyon magasak, íveltek vagy oválisak, hogy a lehető legtöbb természetes fény jusson be a belső terekbe. A gótikus ólomüveg ablakokban gyakran örökítettek meg bibliai jeleneteket is.
Hegyes boltívek
A gótikus építészek a kerek, római stílusú boltívek helyett magas, vékony, hegyes boltozatokat terveztek. Az iszlám építészeti álltal ihletett, hegyes boltívek kiemelték a mennyezet magasságát, és szimbolikusan is az ég felé mutattak.
Bordás boltozatok
A gótikus építészek a magas ablakokkal rendelkező, óriási szerkezetek építéséhez bordázott boltozatokat, vagy egymással párhuzamosan elhelyezett, íves boltozatokat kezdtek használni a lekerekített tető megtámasztására. A hagyományos boltozatos gerendák helyett ezek az egymást keresztező boltozatok nemcsak esztétikusabbak voltak, de nagyobb stabilitást is nyújtottak az épületeknek.
Díszítő elemek
A gótikus építészetet rendkívül részletgazdag külső díszítés jellemzi. Gyönyörű oszlopok, díszlecek, szobrok, csúcsok, tornyok és vízköpők gyakran megtalálhatók a gótikus építészetben.
Hol találhatóak a gótikus építészet remekei?
Otthonokat ritkán építenek gótikus stílusban, de a világ néhány nagyobb városába tett látogatás alkalmával sok lehetőségünk lesz megcsodálni a stílus leghíresebb épületeit. Íme néhány példa:
Mátyás-templom, Budapest
Westminster apátság, London
Notre-Dame-székesegyház, Párizs
Duomo di Milano, Milánó, Olaszország
Barcelona katedrális, Barcelona
Szent István-székesegyház, Bécs
Szent Patrick-székesegyház, New York
📢Ingatlan eladás önállóan? Mutatjuk hogyan!
