Elfogadták az Airbnb szigorításáról szóló törvényt

Hogyan hat az új Airbnb törvény a budapesti ingatlanpiacra? Milyen szigorítások lépnek életbe? Mi a törvény célja?
Share on facebook
Share on twitter
Share on email
Share on pinterest
Share on facebook
Share on twitter
Share on email
Share on pinterest

A Parlament oldalán tették közzé a nemrég elfogadott törvényt, amely az önkormányzatok kezébe adja a rövid távú lakáskiadás szigorításának lehetőségét. A befektetők szeme az önkormányzatokra szegeződik!

Jöjjön pár részlet a most elfogadott jogszabályból, ami akkor válik majd hivatalossá, amikor megjelenik a Magyar Közlönyben. A törvényt addis is itt olvasgathatjátok.

Néhány fontos részlet:

(3) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése rendeletben állapíthatja meg a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát

(4) Ha az önkormányzat a (3) bekezdés alapján a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára “felhasználható napok számát nem határozta meg, abban az esetben e tevékenység időbeli megkötés nélkül végezhető“.

Általános indoklás

(a törvényből szó szerint)

A törvényjavaslat a rövid távú, jellemzően turisztikai célból történő lakás-, üdülő-, és egyéb, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben lévő épületrész – magánszálláshely és egyéb szálláshely – bérletével, kiadásával kapcsolatos egyes kérdések szabályozását célozza.

Az elmúlt években elsősorban a turisztikailag kiemelt területeken elterjedtté vált, hogy a tulajdonos az eredendően nem szálláshely-szolgáltatás céljából épült ingatlanát hosszú távúbérlet helyett rövid távra, jellemzően turistáknak adja ki. Mindez magával hozta azt, hogy a szabad lakások, üdülők hasznosítása mindinkább az üzletszerűség irányába tolódott el, a tulajdonosok rövid időközönként rendszeres jövedelmet hozó tevékenységként tekintettek a lakáskiadásra, illetve a lakásvásárlások egyre nagyobb hányada történt ilyen befektetési céllal.

A szálláshely-közvetítők által leggyakrabban online platformokon keresztül végzett szálláshely-szolgáltatások értékesítése mára jelentős arányt képvisel az utazási piacon. A nem elsődlegesen turisztikai célú ingatlanok több tekintetben szabályozatlan, így például időben korlátlan turisztikai célú hasznosíthatósága révén mindinkább elmosódott a határvonal az elsődlegesen turisztikai céllal kialakított szálláshelyek és a magánszálláshelyek között. A rövid távú turisztikai hasznosítás a professzionalizálódás irányába fejlődött azzal, hogy a két ingatlankategória tekintetében alapjaiban megmaradt az eltérő szabályozási környezet.

A jelzett tendencia több társadalmi-gazdasági problémát vetett fel, amelyek rendre a terület szabályozásának igényét mutatták”.

Ezek között említhető, hogy a rövid távú lakáskiadás növeli az albérletárakat, amit külföldi és a hazai kutatások egyaránt alátámasztanak. Az előző kérdéskörrel szorosan összefüggő hatásként azonosítható az ingatlanárak növekedése, amely Magyarországon az intenzív rövid távú lakáskiadással érintett területeken a nyugati tendenciákhoz hasonlóan alakul.

A rövid távú lakáskiadás esetében az állam és a helyi közösségek jelentős adóelkerülési tendenciával néznek szembe. 2017-ben francia és német kezdeményezésre az EU napirendjére is felkerült az online közvetítői felületeken hirdetett ingatlanokkal kapcsolatos adókerülés problémája. Abban is jelentős adóelkerülési lehetőség van, hogy ezeknek a platformoknak olyan tagállamokban van a székhelyük, ahol az adókörnyezet kedvező. Az elmúlt időszakban Európában különféle kísérletek történtek az adóelkerülés felszámolása érdekében (pl. nyilvántartási szám hiányának elektronikus kiszűrése, az állami szervekkel megállapodást kötő felületek adójogi privilegizálása a felhasználók és a tranzakciók adatainak átadása, továbbá több kiadható nap fejében, különféle bejelentési kötelezettségek, stb.).

A szempontok között szerepel az is, hogy konfliktusokat is okozott a társasházi együttélés körében.

Az érdekkülönbségek mérlegelése körében Magyarország Alaptörvénye is iránymutatást ad, amelynek VI. cikk (1) és (2) bekezdése védi a magán- és családi élethez való jogot, valamint az otthon nyugalmát. Tekintettel arra, hogy a jelzett a konfliktusok a földrajzi szórást és az érdekellentét mértékét tekintve is változatosak, a javaslat szerint a helyben lakók magánéletéhez való joga, az otthon nyugalma, valamint a magánszálláshely üzemeltető érdekei közötti egyensúlyt a helyi önkormányzatok tudják megteremteni, azzal, hogy hatékony fellépési lehetőséget kapnak a helyi lakosok érdekeivel ellentétesen üzemeltetett magánszálláshelyekkel szemben.

Forrás: Portfolió

Címkék

Nézd meg többi cikkünket a magazin oldalunkon.

Neked ajánljuk

2020-09-02
Miért jó ha éttermedet vagy rendezvényközpontodat 3D-ben is bemutatod?
10 pontban arról miért fontos a 3D jelenlét. Hogyan tudod kihasználni?
2020-06-29
Interni Budapest Upciti Partnerkapcsolat
Az Interni Budapest 2019 év végén kezdte el használni a 3D modellt. Lássuk milyen tapasztalatokat szereztek és hogyan tudtak egy új értékesítési módot bevezetni.
2020-10-29
3D Ingatlan Érdekességek 3. rész - Szállodák
Mai napon bemutatunk pár luxusszállodát a világ különböző pontjairól. Fedezd fel a világot a nappalid kényelméből! 3. rész

Kapcsolódó cikkek

No data was found

Sikeresen feliratkoztál hírlevelünkre!

Hamarosan kapsz egy visszaigazoló emailt.